Kivéve, amikor az embernek fáj a feje (mint a megérkezésünkkor), vagy másnap a Colonia Expresszre készül.
A címben említett hely az egy héttel későbbi események kapcsán főbb szerepet kap, így legyen elég róla annyi, hogy nem mentünk :)
Viszont az egyikünk számára sem túl érdekfeszítő németóra után összegyűlt a magyar branch és valahogy egy Kaiser’s-ben kötöttünk ki, így olyat tettem, ami középiskolás éveimben nem vonzott, óra után (tegyük hozzá este 6ról beszélünk) söröztem.

Sokan tudják, hogy nem vagyok sör fan, kicsit több, mint egy éve gyakorlom a sörözést rendszeresebben, azért azoktól már elég messze vagyok, akik kijelentik, hogy utálom a sört, illetve nem iszom soha. Viszont ezen a napon sikerült egy nagyon finom(!) sört beválasztani a neve Gilden Kölsch. Olyannyira jó volt, hogy enyhén fejbevágott, így szinte spiccesen ejtettem meg a közös bevásárlást a Lidlben. Ez a Neumarkton volt, ahol a rodenkircheninél nagyobb a bolt, és olyanokra futja, mint kenyérszeletelő. Bevállalós voltam, hát kipróbáltam, és sikerült, lett frankó szeletelt kenyerem (még a 3 féle vastagságból is választhattam), mindenféle magvakkal, és természetesen barna (a fehér kenyér, mint olyan ismeretlen, a Brötcheneknél is a mindenféle teljeskiőrlésű és magvas változatok dívnak, szóval egészségesség, vagy mi :)). Viszont még tartogatott érdekességeket a bolt, 39 centért tudtam Holstent beszerezni. Ja és a 33 centért vesztegetett Müller desszertekről már nem is szólok :).

Aztán közösen vacsiztunk, amellé még egy „üveg”sör (tudniillik visszaváltós műanyag, most néhány elborzadó pasi arc jelenik meg, hogy te jó ég, az nem úgy koppan, és egyébként is pfej) lecsúszott, szerencsére nem bizonyult rossz választásnak. Szóval megfelelően alapoztam a másnapi vonat bulira.