Rendhagyó és rövid bejegyzés lesz, viszont fontosnak tartom, hogy már most szerepeljen :)

Szóval ma nagyon jó napom volt, minden úgy és akkor történt, ahogy és amikor akartam :)

Az egész igazából tegnap este kezdődött, amikor még nem túl nagy kedvel részt vettem egy most hazautazó magyar srác búcsúbuliján. Megint jó nemzetközire sikeredett, többen ott voltak az új pajtásaink közül, sőt két német cimbit is sikerült elhívnunk, pedig a városban ellen party volt a spanyolok és a portugálok szervezésében:D

Úgyhogy ma reggel ennek az élményével ébredtem, verőfényes napsütésre, magamtól :) Megörülve ennek fogtam magam és lezuhanyoztam, majd felderítettem a mosókonyha rejtélyét. Az összes 12 nap alatt hordott színes ruhám, és ágyneműm töltötte meg egyszer a mosógépeket, így csak akkor éri meg 1-2€-ért mosni, hogyha ilyen mennyiség összejön. Viszont most összejött ez a jó nagy kupac, és a korábbi súgásoknak hála tudtam, hogy úszhatom meg 1€-ból a mosást az előirányzott 2 helyett.

Amíg a ruhák tisztultak megreggeliztem, és pakolásztam a szobában, majd a napsütötte erkélyen kiteregettem a ruháimat, és mivel a szél is lengedezett a nemrég beszerzett csipeszeimet is hadrendbe fogtam :) Ezután következett a nap programja, a függöny készítés, a hagyományos tű cérna kombó helyett a mécses öngyújtót választottam, mert az anyag lehetővé tette :) És jelentem elkészült a nagy mű igen, van függöny a szobácskámon, és szépen lengedezik a szélben, ha hagyom neki :) Mindezek után kiporszívóztam az egész helységet, és úgy éreztem ma letettem valamit az asztalra :)

A következő akcióm az volt, hogy skype-on végre egymásra akadtunk kedvenc, Észtországba szakadt Tomimmal, aki nem azonos a bőrönd emelgetőssel, és nagyon jót beszélgettünk, mindemellett pedig különböző scenáriókat vázoltunk fel, hogy Európa mely országában és városában lenne érdemes találkozni ;) Ezt követően további pakolászás következett, de már nehezen viseltem, hogy nem a szabadban élvezem a napfényt, így a fényképezőgépemmel felszerelkezve hozzáfogtam Rodenkirchen városrész felderítésének. Olyan jól sikerült a túra, hogy lett minden alapanyagom egy karalábé leves elkészítéséhez :D, és felmértem a REWE kínálatát is. Aztán nem bírtam magammal és amúgy szatyrostól folytattam a sétát a kellemes időben. Nem tudom, hogy itt hogy lehetséges, hogy hét közben van rossz idő és hétvégére javul meg, de jobban tetszik, mint a fordított otthoni változata. A képek majd feltöltésre kerülnek, most csak a "száraz tények". Amik nem is olyan szárazak, mert elértem a Rajna-partra. Az óceánnal való találkozásom óta picit megváltozott a viszonyom a vizekhez, de még mindig teljes mértékben le tudnak nyűgözni. Volt kajak szlalom pálya, híd, Rajna-kanyar, horizonton nevezetes hidakkal, Dómmal, tv-toronnyal, stb.

A jó másfél órás sétát követően újabb skype-olásra került sor, és most végre sikerült magam láttatni nem csak hallatni a szüleimmel, aminek eléggé örültem.

Végül fogtam magam és megfőztem az első levesemet itt, nevezetesen karalábéból (80 Ft-nak megfelelő összegért vettem, és 1kg liszt is ennyibe került!). Bo a brazil szinttársam is a vacsorájával foglalkozott így nem unatkoztam főzés közben. Kiderült, hogy nem ismeri a karalábét, így kénytelen volt megkóstolni :) azt mondta olyan íze van, mint egy gyümölcsnek, ami elromlott, és zöldség lett belőle, de ízlett neki állítólag :). Fűszerek hiányában nem lett túl gazdag a leves, de a jóval korábbi brokkoli leveses próbálkozásomhoz képest szuper lett, nem volt gond sem az olajjal sem a csomókkal. Ellenben Bo valami tésztás dolgot vett, amit ő lelkesen nekiállt megsütni, de pár falat után kiderült, hogy főzni kellett volna, sebaj. Leves formájában már nem tartott igényt a karalábéra, de vacsi közben beszélgettünk, és kiderült, hogy Brazíliában az a szokáshoz, hogy akik járnak valakivel ezüst gyűrűt hordanak, amit eljegyzéskor aranyra cserélnek. Nekem elsőre tetszett ez a szokás, mondta is, hogy náluk ez az első dolog, amit megnéznek egy lányon, hogy van-e gyűrű a kezén :)

A vacsora és az álmokról való beszélgetés befejeztével még kedvem támadt némi nutellás kenyérre, így egy újabb fontos pont került kipipálásra a korábban megnevezett listán =)

Holnap Bonn városát fogjuk meglátogatni szervezetten délután. A fényképező elemei már a töltőben, és ígérem hamarosan felfedem a titkot, hogy melyik német csoportba kerültem, milyenek az órák, és, hogy mi minden mókákban volt részünk Colonia Expess fedőnéven. Ja és jó hír, hogy szép lassan aktívvá válik a német bankkártyám, amivel kinyílik majd a világ :)

Szóval most jó, úgy érzem berendezkedtem, persze ez-az még lóg a levegőben, de az alapok stabilizálódtak, ami számomra nagyon fontos.

Drukkoljunk, hogy még sok napsütéssel megtöltött napban legyen részünk! =)